Moments of mine

A buli az buli. No matter what.

2018. december 31. - szanszab

Este buli. Lassan indulni kellene. Még ki se festettem magam…Áhh inkább nézzünk összebújva sorozatot, majd szemüvegben megyek az pont takarja a karikáimat. Hajat ne mossak? Jó lesz a Matykó által szétcincált kócoshatású kontyom. Néztem ám Youtube-on tutorial videókat a tökéletes kócos haj elérésére, de a totyogóssal való játszás eddig a legtermészetesebb hatású.

 

Indulunk. Ahogy azt szokás, ivás előtt iszunk, szóval bedobok a táskámba kettő gyümölcspürét. Party partnerem és egyben kisfiam még odafele a 4-es villamoson beszippantja mindkettőt…jaj anyám nehogy a fejébe szálljon. Mivel viszonylag későn indulunk gondolom sor lesz, de amikor odérünk látjuk, hogy tele a ruhatár…december közepén. Az fejenként minimum négy réteg ruha. Tiniként - mondjuk lehet nem volt négy réteg ruha rajtam, de- biztosan nagyon bosszantott volna a jelenség, pláne, hogy akkor még dohányozni is lehetett a szórakozó helyeken, ami ma már elképzelhetetlen szerencsére. Jobbra hátul azonban babakocsitároló van, szóval szerencsére jól meg tudjuk tömni a babaszekeret a levett ruháinkkal.

 

Bent buborkékok, színes pöckök, baba illat és sok boldog szülői arc. Egy-egy mintha ismerős lenne a 10 évvel ezelőtti éjszakai életből. Akkoriban a legnagyobb problémám az volt, hogy kéretlen alakok tapiztak és dörgölődztek hozzám. Jelenleg apró gyerekek rohangálása szeli sok darabra a táncparketten vizihinárként dölöngélő szülőket. Ma már a legnagyobb probléma, hogy olyan gyorsak, hogy félek rálépek egyikükre. Az annó Eastpack övtáskát viselő anyukákon most hordozóban vannak a kisbabáik. A fiúk, akik vállán csakis keresztbe megkötött pulcsi volt régen, most kis Hello Kittys vagy pókemberes kistáskára vigyáznak. Mindenki illatos, kedves, mosolygós és aggressziónak sehol a jele. Kapok egy fröccsöt a férjemtől és én azt hittem, hogy a Szigeten a party arénában nehéz inni…hát próbáljátok ki egy 1-2 éves gyerekkel a karotokban, aki dnb zenére ugrál:D A Sziget maga a Nirvana szíve ehhez képest.

img_2002.JPG

Mivel későn érkeztünk a legutolsó pillanatig a táncparketten toporgunk, ahol hol a buborék gép megy hol a konfetti ágyú zavarja meg az addigra örömmámorban rohangáló, és ugráló fiamat. Az érzés, amikor utoljára a te babakocsid van bent a parkolóban teljesen más, mint annó amikor nem találták a kabátomat, ezért meg kellett várnom, amíg az összes kabátot elviszik és ami maradt volt az enyém. Hazafele ahogy azt illik pizzázunk egyet, fiam kacsingat a pizzás lányokra. “Ilyen állapotban tuti nem visz el minket egy taxi sem haza” gondoltam volna jópár éve..  De mivel még csak 7 óra minden rendesen közlekedik, nem kell rohanni az éjszakai után. Az after a nappalinkban van, ahol előkerül a fasín és az elemes kisvonat. Kimaxoljuk az estét és egy jó nagy habpartyval zárjuk a bababulis előszilveszterünket. Este 10-re már mindenki ágyban.

 

Boldog új évet mindenkinek!

A bejegyzés trackback címe:

https://momentsofmine.blog.hu/api/trackback/id/tr9514525956

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása